Schoeps V4 U b stúdió vokál-mikrofon fadobozzal Schoeps

A V4 U megjelenését az 1951-es SCHOEPS CM 51/3 ihlette, a V4 U azonban egy minden tekintetben modern stúdió mikrofon. Kapszulája, áramköre és mechanikus felépítése egy alapos, új fejlesztés eredményei.

A kapszula

 A kapszula

• Egy 33 mm-es ferde gallérnak köszönhetően a kapszula irányítottsága finoman, de szilárdan növekszik a nagy frekvenciákon, hasonlóan a nagymembrános  mikrofonokhoz.
• Mindeközben fenntartja a kismembrános mikrofonok minőségbeli előnyeit, mint pl. kivételesen egyenletes frekvenciaátvitel és iránykarakterisztika.
• A kapszula belül elasztikusan van felfüggesztve, ami csökkenti a solid-borne hangokat, mint pl. a mozgatási zaj.

Az elektronika

Az elektronika

• Új fejlesztésű bridge-type balanced output circuit.
• A maximális hangnyomásszint 144 dB SPL, megfelelve a 4.8 V kimeneti szintnek.
• Output stage transformerless and free of coupling capacitors.
• The resulting output impedance is low and constant with frequency, while the symmetry is very high.
• Symmetrical, balanced output, the entire audio circuit is symmetrical from the output of the FET onward.
• High immunity to interference, with gapless shielding and a modern RFI filter at the output; very good electromagnetic compatibility.

Az új kapszula fejlesztése a V4 U stúdió vokális mikrofon számára
Hogy képzelik el a Schoeps-nél az ideális stúdió vokál-mikrofont? A V4 U kardioid kapszulájának fejlesztése során két dologra helyeztek kiemelt hangsúlyt: kiváló műszaki teljesítmény és a és a különleges sonic ideal.

A hangzásideál megfogalmazása
Elsőként a keresett hangzási karakter definiálására volt szükség. Egy stúdió vokál-mikrofon hangzási karaktere nagyban különbözhet egy átlagos kismembrános mikrofonétól.
Sok, sokféle mikrofonnal és hangforrással végzett hallgatási teszt után körvonalazódott egy olyan hangzásideál képe, amely kifejezetten alkalmas a stúdiófelvételekre. A több felvételi típus között vizsgálták a közeli mikrofonozású rock vokált, számos akusztikus hangszert, mint pl. gitár és brácsa, valamint a beszéd felvételét is. A Schoeps Polarflex technológiája egy fontos eszköz volt az ideális iránykarakterisztika kutatása során, mivel lehetővé tette, hogy virtuális mikrofonokat hozzanak létre szinte bármilyen elképzelhető iránykarakterisztikával bármilyen frekvenciatartományban. Egyértelműen a mikrofon egyik leginkább óhajtott érzékelési tulajdonsága a transzparencia. Igen kevés kivételtől eltekintve elmondható, hogy bármi, ami mesterségesen vagy hamisan hangzik, azt mindig negatívan értékeljük. Másik lényeges pont, hogy egy stúdiófelvétel során a hangmérnök több módon tudja kezelni a hangtér leképeződését. Egy komolyzenei zenekar esetében az előadás nagy mértékben függ a koncertterem akusztikájától, ilyen zenekar bármiféle felvétele során, hogy a hallgató számára érzékelhető legyen, muszáj reprodukálni a hangtér fontos jellemzőit. Egy stúdiófelvételen azonban a stúdió akusztikus tere alapvetően nem játszik ennyire nagy szerepet a végeredmény szempontjából. A hangtér közvetítésének kellemesen kell hangoznia, de nem kell azt tökéletes részletességgel eredeti állapotában reprodukálni. Általában egy teljesen különböző "tér" rajzolódik ki a végeredményből.

A hangzásideál lefordítása technikai paraméterekre
Az ideális mikrofon frekvenciaátvitele lehetne lineáris 50 Hz és 20 kHz között, habár egy mérsékelt nagyfrekvencia kiemelés ellensúlyozhatja a levágást a diffúz hangtér átvitelében. A szobahang vétele - amit a specifikációk között a diffúz hangtér frekvenciaátviteli görbéje mutat— kellemes lehet, és annak is kell lennie. Általánosságban ez azt jelenti, hogy nem szabad magára vonnia a figyelmet, és a görbe nagy frekvencia részét valamelyest le kell vágni. A frekvenciaátvitelnek a diffúz hangtérben a lehető legegyenletesebbnek kell lennie, soha ne emeljen ki túlzottan egy bizonyos frekvenciatartományt se, és finoman csökkenjen a nagy frekvenciákon.
A 0°-os átviteli görbén és a diffúz tér karakterisztikákon túl, a főirányon kívüli hangok kezelése is meghatározó egy mikrofon hangzási karakterében. Ha az off-axis irányból érkező hangok átvitele nem szabályos, az arra utal, hogy a különböző frekvenciasávok iránykarakterisztikái nem összeegyeztethetőek egymással. Ez messze nem ideális. Ez az oldalra eső hangszerek és a reflexiók természetellenes vagy akár csúnya hangzását is eredményezheti. Egy kapszula fejlesztésekor ezért vezető követelmény, hogy a főirányon kívüli hangok átviteli görbéi ne legyenek szabálytalanok semmilyen szögből érkező hangok esetén sem; minden frekvencián összeillő iránykarakterisztikát kell kapnunk.

Megfelelés a technikai elvárásoknak
A technikai célok igen magasra lettek kitűzve, miközben a gyakorlatban sokszor muszáj elfogadni a kompromisszumokat. A V4 U esetében azonban az új kapszula koncepciója ezeknek a követelményeknek sikeresen megfelel. Az alapvető gondolat érthető volt, miszerint csakis egy kismembrános kapszula alkalmas arra, hogy az átviteli görbék homogenitását és a hang "transzparensségét" biztosítsa. A speciális, diffúz hangtérbeli karakterisztika azonban úgy tűnt, hogy nagymembrános kapszulát követel, amelyben a nyomás felépítése a nagy membránfelület következtében azt eredményezi, hogy a nagy frekvenciákon elkerülhetetlen szűkülés hamarabb kezdődik.
Végül e két egymásnak ellentmondó követelmény közül mindkettőt sikerült elérni egy membrán körüli ferde gyűrű segítségével, amely növeli az effective diameter-t (ha bizonyos akusztikus jelenségeket szem előtt tartunk) kb. 33 mm-re.
Egy hasonló akusztikus elem használata nyomásátalakítóval (vagyis beágyazni a membránt egy gömb felszínére) egy hasonló technika, amely szintén az iránykarakterisztika normális, nagy frekvenciákon való szűkülése helyett a jelenség középtartományban való megjelenését eredményezi.

A V4 U iránykarakterisztikája
A diagramokon láthatóak a V4 U kapszulájának tulajdonságai, melyek teljességgel eleget tesznek a fent említett elvárásoknak.
A 0°-os frekvenciaátvitel 20 kHz-ig lineáris, ami lehetővé tesz egy mérsékelt, 2 dB-es nagyfrekvencia kiemelést 4 és 15 kHz között. A diffúz hangtérben a frekvenciaátviteli görbe ideális módon, párhuzamosan fut a 0°-os átviteli görbével. Az irányítottsági index (a főirány-beli és diffúz hangtér-beli átvitel aránya) soha sem kevesebb, mint kb. 5 dB bármilyen frekvencián; tehát semmilyen ponton sem tágabb a mikrofon iránykarakterisztikája, mint egy kardioidé.
A nagyfrekvenciájú iránykarakterisztika kontrollált szűkülése 7 kHz-nél kezdődik. A polar diagram a következőket mutatja:  6 kHz alatt gyakorlatilag minden polar diagram-nak ugyanolyan a formája. Ezután a pattern kívánatos módon szűkülni kezd egy szuper-kardioid-éhoz hasonló karakterisztika felé, olyan hátsó résszel, amelynek érzékenysége nem nagyobb, mint a főirány átviteléhez képest -14 dB. Semmiféle szabálytalanság nem jelenik meg az iránykarakterisztikában semmilyen frekvencián sem.

A V4 U frekvenciaátvitele - Tolerance +/- 1

A V4 U iránykarakterisztikája